« Vissza a hírekhez

Pályázat tőkehiányos feldolgozóipari, építőipari, nagykereskedelmi és kiskereskedelmi nagyvállalatoknak

Tájékoztató a Nagyvállalati Beruházási Támogatási program keretében nyújtott támogatások igénylésének feltételeiről

 

  1. Rendelkezésre álló forrás felhasználásának célja

A Kormány gazdaságpolitikai célkitűzéseinek meghatározó eleme az újraiparosítás, az iparfejlesztés. Ennek megvalósítása érdekében szükséges azon tőkehiányos hazai nagyvállalatok, illetve a tervezett beruházás hatására a nagyvállalati méretkategóriát elérő kis- és középvállalkozások beruházásainak támogatása, amelyek jelentős mértékben járulnak hozzá a magyar gazdaság – ezen belül is a feldolgozó- és építőipar – növekedéséhez és modernizációjához, illetve a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatok esetén az élőmunka kiváltását eredményező, saját használatra történő raktárkapacitás bővítéséhez, automatizálásához.

A fenti célok megvalósítását a Pénzügyminisztérium által kezelt Nagyvállalati beruházási támogatások előirányzat szolgálja.

 

  1. Az előirányzat felhasználására vonatkozó fontosabb jogszabályok
  • Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.)
  • Az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.)
  • A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről és felhasználásáról szóló 9/2018. (X. 19.) PM rendelet (a továbbiakban: 9/2018. PM rendelet)
  • A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.)
  • Az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Átr.)
  • A Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet (2014. június 17.) (a továbbiakban: Ácsr.)
  • Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet (2013. december 18.) (a továbbiakban: De minimis rendelet)

 

  1. Támogatásban részesíthetők köre, a támogatható tevékenységek köre, valamint a támogatás célja

A 9/2018. PM rendelet 1. számú melléklet 20. sora szerint.

 

  1. A támogatás nyújtásának szempontrendszere

A támogatási döntés meghozatala során az alábbi szempontok kerülnek figyelembe vételre:

  1. a beruházás milyen mértékben járul hozzá a termelési folyamat modernizálásához,
  2. a projekt jelentős árbevétel-, vagy hozzáadott érték-növekedési, illetve exportnövekedési potenciállal rendelkezik,
  3. a beruházással létrehozott új munkahelyek száma és azok fenntartására vállalt időtartam,
  4. a beruházás által érintett járás elmaradottsága,
  5. a projekt keretében fejleszteni kívánt tevékenység[1] az Irinyi Terv kiemelt fejlesztendő ágazatba tartozik,
  6. a projekt újdonság/innováció[2] tartalma, a tervezett beruházás mennyiben tekinthető innovatívnak,
  7. a tervezett beruházás milyen mértékben célozza vagy segíti elő az Ipar 4.0 megoldások[3] alkalmazását a támogatást igénylőnél,
  8. a beruházás milyen arányban igényel szakképzett és felsőfokú végzettségű munkavállalókat,
  9. a beruházás következtében új beszállítói kapcsolatok kiépülése,
  10. a támogatást igénylő a támogatás közvetlen, vagy közvetett eredményeként képes lesz erősíteni magyarországi jelenlétét, valamint a fejlesztés regionális terjeszkedési lehetőséget is magában hordoz,
  11. a beruházás eredményeként elérhető energia-megtakarítás, növekvő megújuló energia felhasználás,
  12. a projekt költségvetése reális és takarékos módon került összeállításra.

 

Kiemelt szempontként kerül figyelembe vételre, hogy a fejlesztéshez biztosítandó támogatás a projekt fenntartási időszakában az államháztartás részére milyen mértékben térül meg (pl. többletfoglalkoztatás, bérfejlesztés, gazdálkodási eredmény növekedés hatására).

 

  1. A támogatás mértéke, összege, támogatási jogcímek

A legkisebb támogatható projektméret 100 millió Ft, azzal, hogy a beruházáshoz nyújtható támogatás összege el kell, hogy érje az 50 millió forintot.

Az elszámolható költségeken belül az új eszközök beszerzési költségeinek aránya el kell, hogy érje az 50%-ot. Amennyiben az induló beruházás az eszközök beszerzéséhez kapcsolódóan energiahatékonysági-, megújuló energia felhasználást célzó költség elemeket is tartalmaz, úgy ezek aránya az összes elszámolható költségen belül nem haladhatja meg a 20%-ot.

Az előirányzatból önállóan az Ácsr. szerinti regionális beruházási támogatás vagy – amennyiben erre a Közép-magyarországi régióban nem lesz lehetőség – a de minimis rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

Regionális beruházási támogatás jogcímen az Atr. 25.§ (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti régióban kis- és középvállalkozások, illetve nagyvállalkozások támogatására induló beruházások esetében van lehetőség.[4] Regionális beruházási támogatás jogcímen a Közép-magyarországi régiónak az Atr. 25.§ (1) bekezdés da)-db) alpontjai szerinti településein a kis- és középvállalkozások támogatására induló beruházások, míg a nagyvállalatok támogatására csak új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházások[5] esetében van lehetőség. A Közép-magyarországi régió egyéb településein kizárólag csekély összegű támogatás nyújtható.

A regionális beruházási támogatás esetén alkalmazandó támogatási intenzitás maghatározásánál figyelembe kell venni az Átr. 25. § (1)-(3) bekezdésében meghatározott maximális támogatási intenzitásokat illetve, ha ennek feltételei fennállnak, az Ácsr. 8. cikke szerinti támogatáshalmozási szabályokat.

Csekély összegű támogatás esetén a támogatás maximális mértéke az elszámolható költségek 50%-a, de maximum 200 ezer eurónak megfelelő forintösszeg, amennyiben a de minimis rendelet ezt lehetővé teszi.

A regionális beruházási támogatáshoz / csekély összegű támogatáshoz kapcsolódóan az Ácsr. 38. cikke szerinti energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás továbbá az Ácsr. 41. cikke szerinti megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás nyújtható.

A versenyjogi szabályok adta kereteken belül a ténylegesen alkalmazásra kerülő támogatási intenzitások/arányok meghatározására a 4. pontban meghatározott szempontok figyelembe vételével kerül sor, azzal, hogy a támogatási arány sem támogatási kategóriánként, sem összességében nem haladhatja meg az 50%-ot.

A támogatás nyújtásának alapvető feltételei

A fejlesztendő tevékenységnek a KSH által a feldolgozóipar- (TEÁOR 10-33) vagy építőipar (TEÁOR 41-43) ág körébe sorolt ágazat valamelyikébe esik, vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatok (TEÁOR 46-47) esetén a fejlesztés élőmunka kiváltását eredményező, saját használatra történő raktárkapacitás bővítésére, automatizálására irányul.

A támogatást igénylő, vagy kapcsolt vállalkozása Magyarországon rendelkezik saját tulajdonú székhellyel, telephellyel vagy fiókteleppel.

A támogatást igénylő, vagy kapcsolt vállalkozása rendelkezik legalább három lezárt (beszámolóval alátámasztott), teljes (365 napot jelentő) üzleti évvel, az előtársaságként való működés időszaka ebbe nem számít bele.

A támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti árbevétele meghaladja a projekt elszámolható összköltségét.

A támogatást igénylőnek vagy kapcsolt vállalkozásának a támogatási igény benyújtását megelőző jóváhagyott (közgyűlés, taggyűlés, illetve a tulajdonosok által jóváhagyott), legutolsó lezárt, teljes üzleti év éves beszámoló szerinti mérlegfőösszege meghaladja a projekt elszámolható összköltségét.

A beruházás a támogatást igénylőnél az átlagos éves nettó árbevétel növekedését eredményezi a beruházás megkezdését megelőző üzleti év éves nettó árbevételéhez képest.

Munkahely-teremtési célú beruházás esetén a támogatást igénylő vállalja, hogy a beruházásban érintett székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy kapcsolt vállalkozásánál új munkahelyet létesít legkésőbb a projekt fizikai befejezését követő 60 napon belül.

Az újonnan felvételre kerülő munkavállaló nem lehet a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban a beruházónál kölcsönzött munkaerőként dolgozó munkavállaló. Továbbá az újonnan felvételre kerülő munkavállaló legutolsó bejelentett munkahelye nem lehet a támogatást igénylő

  • kapcsolódó vállalkozásának,
  • partnervállalkozásának, vagy
  • támogatást igénylő természetes személy többségi tulajdonosa közeli hozzátartozójának többségi tulajdonában álló vállalkozásnak a megvalósítás helyszíne szerinti megyében működő telephelye.

Az újonnan létesített munkahelyek számába csak azon munkavállalók számítanak bele, akikkel a támogatást igénylő a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti munkaviszonyt létesít.

  1. A támogatást igénylő a beruházást a támogatási szerződésben vállalt feltételek mellett az érintett régióban legalább a projekt befejezését követő 5 évig köteles fenntartani. (Ez a követelmény nem akadályozza a gyors technológiai változások miatt a meghatározott kötelező üzemeltetési időszak alatt korszerűtlenné vált vagy meghibásodott tárgyi eszköz cseréjét, ha a kötelező üzemeltetési időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása az érintett régióban biztosított. A korszerűtlenné vált vagy meghibásodott és támogatásban már részesült tárgyi eszköz cseréjére a kötelező üzemeltetési időszakban a támogatást igénylő támogatásban nem részesülhet. Az új eszköznek a lecserélt tárgyi eszközökkel azonos funkcióval, azonos vagy nagyobb kapacitással kell rendelkeznie, továbbá a gyártási időpontja nem lehet korábbi, mint a lecserélt tárgyi eszközé. Az új eszközre vonatkozó, a jelen pontban meghatározott feltételek fennállásának alátámasztására a támogatást igénylő köteles az ehhez szükséges dokumentumokat benyújtani a támogató számára.)
  2. Munkahely-teremtési célú beruházás esetén a támogatást igénylő – illetve amennyiben a g) pontban foglaltak teljesítésénél a kapcsolt vállalkozásnál létrehozott munkahelyek is figyelembe vételre kerülnek, úgy a kapcsolt vállalkozás is – a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 hónapban már meglévő – vagy ha az magasabb, a támogatást igénylő más támogatási szerződésben rögzített létszámvállalásban szereplő – foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszámát és ennek a beruházás során létrejött tényleges növekményét, illetve a kölcsönzött munkaerőnek a támogatási kérelem benyújtását megelőző 12 havi átlagállományát a kötelező üzemeltetési időszak alatt köteles fenntartani. A kölcsönzött munkaerő csökkentésére csak abban az esetben van lehetőség, ha ezzel egyidejűleg és legalább ezzel megegyező nagyságrendben sor kerül a statisztikai állományi létszám növelésére.
  3. A támogatást igénylő az elszámolható költségek legalább 25%-át saját forrásból biztosítsa és a teljes beruházás megvalósításához szükséges költségek forrását a támogató számára bemutassa. Saját forrásként a kedvezményezett által a projekthez igénybe vett, állami forrásnak nem minősülő forrás vehető figyelembe. Amennyiben a támogatást igénylő a saját forrást vagy annak egy részét bankhitelből kívánja biztosítani, a támogatási szerződés megkötésének feltétele a hitelszerződés vagy hitelígérvény megküldése a támogató részére.
  4. Támogatás csak akkor nyújtható, ha ösztönző hatásokkal bír. (Az ösztönző hatást igazolja, ha a beruházás megkezdése[6] előtt a támogatást igénylő támogatás iránti kérelmét benyújtja.)
  5. Nagyvállalati vagy középvállalati támogatást igénylő által Magyarországon foglalkoztatottak létszáma meghaladja az 50 főt. (A foglalkoztatási adatok meghatározása az Ácsr. 1. mellékletében rögzített módszertan szerint, a kapcsolt- és partnervállalkozások adatainak figyelembe vételével történik.)
  6. Amennyiben a támogatást igénylő KKV, akkor a támogatás csak akkor nyújtható, ha a támogatást igénylő vállalja, hogy
    • jelen támogatás megítélésétől kezdődően, legalább a támogatott projekt fenntartási időszakának végéig nem vesz igénybe semmilyen, KKV-k részére elérhető támogatási forrást, és
    • a beruházás hatására, legkésőbb annak fizikai befejezését követő második üzleti évben eléri a nagyvállalati méretkategóriát.
  7. Nem nyújtható támogatás, ha a támogatási igény:
    1. vállalkozásban történő részesedés szerzésére irányul,
    2. benyújtójának lejárt esedékességű, 60 napot meghaladó nyilvántartott adó- vagy egyéb köztartozása van, kivéve, ha a tartozás szerint illetékes hatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett,
    3. benyújtója esetében a közigazgatási hatóság határozatával vagy annak bírósági felülvizsgálata esetén a bíróság munkavállalók bejelentés nélküli vagy munkavállalási engedély nélküli foglalkoztatását a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 naptári éven belül jogerősen megállapította vagy annak megállapítására irányuló eljárás a támogatási kérelem benyújtásakor folyamatban van,
    4. a 6. n) 8. pont hatálya alá tartozó vállalkozások kivételével, benyújtójának a kapcsolt vállalkozásaival egybeszámított foglalkoztatotti létszáma eléri a 12 ezer főt,
    5. kutatási infrastruktúra kiépítéséhez kapcsolódik,
    6. benyújtója a beruházást vagy a fejlesztést olyan bérelt vagy lízingelt ingatlanon kívánja megvalósítani, amely esetében a bérleti, illetve a lízing szerződés kizárólagos joggal nem biztosítja a támogatással megvalósuló létesítmény üzemeltetésének lehetőségét legalább a kötelező üzemeltetési időszak idejére, vagy a befektető nem vállalja, hogy bérleti, illetve a lízing szerződés lejárta előtt a fenti feltételeknek megfelelő helyszín rendelkezésre állását igazolja,
    7. benyújtója vagy kapcsolt vállalkozása az Európai Bizottság korábbi döntése alapján jogellenes és a belső piaccal összeegyeztethetetlen támogatásban részesült, és ezért a támogatás visszafizetésére kötelezték és ezen visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget,
    8. benyújtójában a szavazati jogok legalább 25%-át közvetlenül vagy közvetve, egyénileg vagy közösen, egy vagy több állami szerv irányítja, kivéve az alábbi szak- és alágazati kódú fejlesztendő tevékenységek esetén: 10.11. Húsfeldolgozás, – tartósítás, 10.13. Hús-, baromfihús készítmény gyártása, 10.89. M.n.s. egyéb élelmiszer gyártása, 15.11. Bőr, szőrme kikészítése, 16.21. Falemezgyártás, 16.22. Parkettagyártás, 16.23. Épületasztalos-ipari termék gyártása, 19.20. Kőolaj-feldolgozás, 20.1. Vegyi alapanyag gyártása, 23.6 Beton-, gipsz, cementtermék gyártása, 25.11 Fémszerkezet gyártása, 29.10. Közúti gépjármű gyártása, 29.31. Járművillamossági-, elektronikai készülékek gyártása, 29.32. Közúti jármű alkatrészeinek gyártása,
    9. a benyújtóval szemben az Ácsr. 1. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti támogatási rendszerből való kizárás hatálya áll fenn.

 

  1. A támogatott beruházás elszámolható és el nem számolható költsége
  • Elszámolható költségek[7]:
  • Technológiai korszerűsítést eredményező új, egyenként minimum nettó 200.000 Ft értékű eszközök (200.000 Ft érték alatti eszköz csak akkor támogatható, ha az a beszerzendő eszköz tartozéka) vételára,
    • eszközbeszerzéshez kapcsolódó szállítás és üzembe helyezés,
    • eszközbeszerzéshez közvetlenül kapcsolódó betanítás,
    • eszközbeszerzés esetén az eszközök felszerszámozásához az új szerszámok, új kiegészítő berendezések költsége, amennyiben alkalmassá teszi a meglévő gépet új termékek előállítására vagy kapacitásbővülést eredményez.
  1. Az új eszköz működtetéséhez szükséges infrastrukturális beruházások költsége.
  2. Az új eszköz működtetéséhez szükséges ingatlan építés, bővítés, átalakítás (ide nem értve a bontást), korszerűsítés költségei (kivitelezőnek fizetett ellenszolgáltatás – saját teljesítés nem lehetséges).
  3. Új eszköz beszerzéséhez, működtetéséhez kapcsolódó hardver beszerzése egyenként minimum nettó 30.000 Ft értékben.
  4. Új eszköz beszerzéséhez, működtetéséhez kapcsolódó szoftverek beszerzése.
  5. Az új eszköz beszerzéséhez kapcsolódó gyártási licenc, gyártási know-how beszerzésének költsége, vételára.
  6. Az eszköz beszerzéséhez kapcsolódó minőség-, környezet- és egyéb irányítási, vezetési, hitelesítési rendszerek, szabványok bevezetésének és tanúsíttatásának költsége.
  7. Elszámolható költségként kizárólag a támogatási kérelem befogadására vonatkozó értesítés kiállításának napját követően felmerült költségek számolhatóak el, figyelemmel a támogatási szerződésben rögzített beruházás megkezdésének időpontjára és az egyedileg meghatározott költség-kategóriákra.
  8. A beruházás elszámolható költsége a támogatást igénylő támogatási kérelemben feltüntetett döntése szerint kizárólag a beruházás érdekében felmerült tárgyi eszközök és immateriális javak költsége.
  9. A beruházás esetében az Sztv. 47-51. §-ában meghatározott költségek számolhatók el, a 7.2. pontban meghatározott kivételekkel.
  10. Az épületek és az egyéb eszközök lízingbe vételével kapcsolatos költségek abban az esetben számolhatóak el, ha a lízingügylet zártvégű pénzügyi lízing formájában valósul meg, és a lízingszerződés tartalmazza az eszköznek a lízing időtartam lejárta utáni megvásárlására vonatkozó kötelezettségét, amely határidő azonban nem lehet későbbi, mint a beruházás befejezésének időpontja.
  11. Az immateriális javaknak az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
  1. kizárólag a támogatást igénylő és kizárólag a támogatásban részesült létesítményben használhatja fel azokat,
  2. az érintett immateriális javak bekerülési értékét az Sztv. előírásai szerint, terv szerinti értékcsökkenési leírással csökkentik,
  3. piaci feltételek mellett, a vevőtől független harmadik féltől kell őket megvásárolni,
  4. legalább 5 évig a támogatást igénylő eszközei között kell szerepelniük, és ahhoz a beruházáshoz kell kapcsolódniuk, amelyre a támogatást nyújtották,
  5. az immateriális javak az elszámolható költségek maximum 50%-át tehetik ki.
  1. A támogatható tárgyi eszközöknek az alábbi feltételeknek kell megfelelniük:
  1. a támogatást igénylő a támogatásban részesült helyen vagy ugyanazon régióban működő vállalkozásnál a támogatást igénylővel piaci áron kötött beszállítói szerződés birtokában használhatja fel,
  2. a beszerzett tárgyi eszközöknek tartósan, legalább a fenntartási időszak végéig szolgálniuk kell a támogatott tevékenységet.
  1. Ha a támogatást igénylő a beruházás, illetve a beruházás hasznosítása során általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) levonására nem jogosult, akkor a támogatás számításának alapja a beruházás ÁFÁ-val növelt, bruttó összköltsége. A projekt költségvetését bruttó módon kell megtervezni.
  2. Ha a támogatást igénylő ÁFA-adóalany, vagy még nem ÁFA-adóalany, de a beruházással, illetve a beruházás hasznosításával azzá válik és az általános forgalmi adó levonására egészben vagy részben jogosult, a támogatás alapja a beruházás ÁFA nélkül számított nettó összköltsége.
  3. A beruházás bármely elemének nem piaci áron történő szerepeltetése a támogatás felülvizsgálatát, vagy arányos visszavonását eredményezi.
  4. A támogatott beruházás kapcsán beszerzett eszköznek újnak kell lennie.

 

7.2. Nem elszámolható költségek befektetett eszköz-alapú ráfordítások esetén:

  1. a támogatást igénylő vagy kapcsolt vállalkozása által előállított, forgalmazott eszköz, szoftver, általuk nyújtott szolgáltatás, általuk forgalmazott rendszer bevezetésének költségei, továbbá az általuk végzett, új eszköz működtetéséhez szükséges ingatlanépítési, -bővítési, -átalakítási, korszerűsítési munkálatok költségei,
  2. a támogatást igénylőnél meglévő termelőkapacitások telephelyen belüli, vagy más telephelyre történő áttelepítési költsége,
  3. földterület, telek beszerzési költsége,
  4. az előkészítési célú tevékenység költségei, különösen a támogatási kérelem elkészítése, a kifizetési igénylés összeállítása, a megvalósíthatósági tanulmány készítése, a közjegyzői díj,
  5. a forráslehetőségek feltérképezésére és a támogatási kérelemmel kapcsolatos dokumentáció összeállítására, továbbá a támogatott projekt életútja alatti bármilyen, a beruházás megvalósítására irányuló tanácsadás díja,
  6. meglévő gépek átalakításának költségei, ha az átalakítás után a gép teljesítménye, paramétere nem változik, ide nem értve az új technológia bevezetését,
  7. eszközök leszerelési költsége, ingatlanok esetében a bontási költség,
  8. olyan tárgyi eszköz bekerülési értéke, amelyet a támogatást igénylő csődeljárás vagy felszámolás alatt álló társaságtól, vagy végrehajtási eljárás alatt álló magánszemélytől szerzett be,
  9. azon eszközök, berendezések, amelyek a támogatási kérelem benyújtása előtt bérleti vagy egyéb hasonló konstrukció keretében, továbbá tesztelési, próbaüzemi céllal a támogatást igénylőnél bármely telephelyen már használatban voltak,
  10. készletek beszerzésének költségei,
  11. fogyasztási cikkek beszerzésének költségei,
  12. járművek, különösen közúti közlekedésre alkalmas gépjármű, vízi jármű, légi jármű, vasúti jármű, továbbá pótkocsi, félpótkocsi beszerzésének költségei,
  13. az apportált eszközök értéke,
  14. az olyan közvetítőkkel vagy tanácsadókkal kötött vállalkozási vagy megbízási szerződéssel kapcsolatban felmerült költségek, amely szerződés a kifizetést a tevékenység összköltségének a százalékos arányában határozza meg, kivéve, ha a részteljesítés lehetőségét a szerződés tartalmazza, és az ilyen ténylegesen felmerült és kiegyenlített részköltségeket a végső beruházó alátámasztja a munka vagy a szolgáltatás tartalmára és valóságos értékére való hivatkozással, részletes teljesítésigazolással,
  15. az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga helyreállítását szolgáló, szinten tartó felújítási munka költségei, és az üzemszerű működést szolgáló költségek,
  16. azok az eszközök, amelyek a támogatást igénylő által már használt tárgyi eszközöket, támogatható immateriális javakat váltják ki anélkül, hogy a kiváltás a meglévő létesítmény kapacitásának bővítését, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel, szolgáltatással történő bővítését, vagy a termelési, szolgáltatási folyamat alapvető változását eredményezi,
  17. garanciavállalási díj,
  18. franchise díj,
  19. adótanácsadás és könyvelés díja,
  20. biztosítéknyújtáshoz kapcsolódó költségek,
  21. jelzálog, banki garancia költségei,
  22. kamatráfordítások,
  23. működési költségek,
  24. reprezentációs költségek,
  25. jogszabály frissítési díj,
  26. fordítási költségek.

 

 

  1. A támogatás igénylése és a támogatási döntés

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 9. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja alapján az 1. § 23. pontjában meghatározott gazdálkodó szervezetek elektronikus ügyintézésre kötelezettek. Ezért a gazdálkodó szervezetek a támogatási kérelmet – melynek formanyomtatványa a Pénzügyminisztérium honlapjáról tölthető le – kizárólag elektronikus úton nyújthatják be a https://epapir.gov.hu/ címen elérhető, egységes személyre szabott ügyintézési felületen keresztül, cégkapus azonosítást és a feltöltött dokumentumok egyenként történő azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítését (AVDH) követően. Kérjük, hogy a támogatási kérelmet a kérelmező cégkapujával történő azonosítást követően küldjék meg részünkre, ügyfélkapuval azonosított kérelmeket nem tudunk befogadni.

 

A támogatási kérelem befogadásáról a támogató a kérelmezőt írásban értesíti.

A kérelem befogadását követően helyszíni szemlére (előellenőrzésre) kerülhet sor.

Kérjük, hogy a tervezett beruházás szakmai tartalmának a támogatási program feltételrendszeréhez való illeszkedésének előzetes vizsgálata, továbbá a támogatási programra az egyes évek vonatkozásában rendelkezésre álló költségvetési források aktuális helyzetének tisztázása érdekében még a támogatási kérelem benyújtása előtt vegyék fel a kapcsolatot a Pénzügyminisztérium Kiemelt Vállalati Kapcsolatok Főosztályával.

 

A tárgyévi keret vonatkozásában támogatási kérelem benyújtására tárgyév szeptember 30-ig van lehetőség.

  1. A támogatás biztosítékai

A támogatást igénylő a támogatás 100%-ára vonatkozó biztosíték rendelkezésre bocsátására köteles. A beruházás megvalósítását követő üzleti évre vonatkozó monitoring szakmai beszámoló támogató által történő elfogadását követően, a támogatási szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítési kockázatainak függvényében a biztosíték mértéke a támogatást igénylő kérésére, a támogató döntése alapján csökkentésre kerülhet. A biztosíték mértéke a fentiek szerint jóváhagyott csökkentést követően is el kell, hogy érje legalább a folyósított támogatási összeg 50%-át. A biztosítéknak a kötelező fenntartási időszak végét követő 60. napig rendelkezésre kell állnia.

 

Biztosíték lehet a bankgarancia és a biztosítók által vállalt készfizető kezesség vagy garancia, továbbá ezeken felül a támogató előírhatja a támogatást igénylő valamennyi – jogszabály alapján beszedési megbízással megterhelhető – fizetési számlájára vonatkozó, a támogató javára szóló beszedési megbízás benyújtására szóló felhatalmazó nyilatkozat rendelkezésre bocsátását is. E biztosítékok körét a támogató jogosult meghatározni úgy, hogy az a támogatás maradéktalan, lehető legrövidebb időn belüli visszafizetését – ideértve a jogszabály vagy a támogatási szerződés alapján járó esetleges kamatokat – eredményesen biztosítsa.

 

Ha a támogatás a megítélt összegnél alacsonyabb összegben kerül folyósításra, és a támogatást igénylő a számára nem folyósított összeg igénybevételéről írásban lemond, a támogatást igénylő a támogató előzetes jóváhagyásával jogosult a folyósított támogatási összeg 100 %-ára vonatkozó biztosítékkal kiváltani a támogatási szerződés hatálybalépésekor benyújtott biztosítékot.

 

  1. A támogatás folyósítása, támogatási előleg

 

A támogatás folyósítása – a támogatási előleg kivételével – a támogatást igénylő által a támogatási szerződésben meghatározott ütemezés szerint benyújtott számlák alapján, utólag, teljesítés- és forrásarányosan történik.

Támogatási előleg egy alkalommal igényelhető, melynek maximális mértéke a megítélt támogatási összeg legfeljebb 50%-a, de maximum 500 millió Ft. Felhívjuk a figyelmet, hogy a támogatási előleg folyósítása esetén – amennyiben a támogatási időszak a tizenkét hónapot meghaladja – a kifizetésétől számított legkésőbb tizenkét hónapon belül a támogatási előleg összegével elszámolni szükséges. A támogatási előleggel való elszámolásig további támogatás nem kerül folyósításra.

A támogatási összeg (ideértve a támogatási előleget is) folyósításának feltétele a 9. pontban részletezett biztosíték támogató részére történő rendelkezésre bocsátása.

 

  1. Beszámolás, visszakövetelés

A támogatási szerződésben kerülnek meghatározásra a támogatást igénylő rendeltetésszerű támogatás-felhasználásról szóló beszámolási és bejelentési kötelezettsége, valamint a beszámolók benyújtásának határidői. A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a támogatást igénylő a jogosulatlanul igénybe vett támogatás összegét a támogatási szerződésben meghatározott ügyleti és késedelmi kamattal növelt mértékben köteles visszafizetni.

[1] A 9/2018. PM rendelet alapján a fejlesztendő tevékenységnek a KSH által a feldolgozóipari ág (TEÁOR 10-33) vagy építőipari (TEÁOR 41-43) ág körébe sorolt ágazat valamelyikébe esik, vagy a nagykereskedelem és kiskereskedelem ágazatok (TEÁOR 46-47) esetén a fejlesztés élőmunka kiváltását eredményező, saját használatra történő raktárkapacitás bővítésére, automatizálására irányul.

[2] Az innovációnak nem feltétlenül kell világszínvonalú újdonságot hoznia, megvalósulása a potenciális befogadó környezetben újnak számító dolognak a helyi gyakorlatba történő bevezetésével jön létre. A máshol létrehozott fejlesztési eredmények átvétele is lehet adaptív innováció, ha a technológiai transzfer a befogadó környezetben újnak számít, s a hasznosítása e környezetben számottevő előrelépést eredményez.

[3] Korunk új ipari technológiai trendjeinek, mindenekelőtt a gazdaság digitális átalakulásának megfelelő, intelligens (smart) megoldásokat alkalmazó integrált gyártási, logisztikai technológiai un. kiber-fizikai termelési rendszerek, illetve ezek segítségével, új, a korábbiaknál kedvezőbb fizikai jellemvonásokkal rendelkező anyagokból és új technológiák felhasználásával (például nanotechnológia, lézertechnológia, ipari biotechnológia, 3D nyomtatás) előállított termékek és szolgáltatások.

[4] Az Ácsr. szerint induló beruházásnak minősül a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló azon beruházás, amely új létesítmény létrehozásához, meglévő létesítmény kapacitásának bővítéséhez, a létesítmény termékpalettájának a létesítményben addig nem gyártott termékekkel történő bővítéséhez vagy egy meglévő létesítmény teljes termelési folyamatának lényegi megváltoztatásához kapcsolódik vagy bezárt vagy megvásárlás nélkül bezárásra ítélt létesítmény eszközeinek az eladótól független beruházó általi megvásárlása, a vállalkozásban történő részesedésszerzés önmagában nem minősül induló beruházásnak.

[5] Az Ácsr. szerint új gazdasági tevékenység végzésére irányuló induló beruházásnak minősül a tárgyi eszközökre és immateriális javakra irányuló azon beruházás, amely új létesítmény létrehozásához vagy a létesítmény tevékenységének diverzifikálásához kapcsolódik, azzal a feltétellel, hogy az új tevékenység nem azonos a létesítményben korábban folytatott tevékenységgel, és nem is hasonlít ahhoz.

[6] A beruházás megkezdésének vagy a beruházás építési munkáinak megkezdése, vagy a berendezések megrendelésére irányuló első, jogilag kötelező érvényű kötelezettségvállalás minősül, vagy más olyan kötelezettségvállalás, mely a beruházást visszafordíthatatlanná teszi, attól függően, hogy melyikre kerül előbb sor. Nem tekintendő a beruházás megkezdésének a földterület megvásárlása és az olyan előkészítő munkák, mint az engedélyek megszerzése és megvalósíthatósági tanulmányok készítése.

[7] Felhívjuk a figyelmet, hogy támogatási programban alkalmazható támogatási kategóriák (csekély összegű támogatás, regionális beruházási támogatás, energiahatékonysági intézkedésekhez nyújtott beruházási támogatás, megújuló energia támogatására irányuló beruházási támogatás) az Ácsr-ben és a De minimis rendeletben rögzítettek szerint külön elszámolható költségkörrel rendelkeznek.