Üzleti terv készítése
Mi fán terem az üzleti terv?
Akár egyéni vállalkozóként tevékenykedik valaki, akár kis- vagy középvállalatot vezetve felel sok munkavállaló foglalkoztatásáért, létfontosságú, hogy előre tervezzen. 2020 első felének világszerte rendkívül kiszámíthatatlan piaci viszonyai megmutatták: az előrelátás, a rugalmas üzleti tervezés segítheti a vállalkozások túlélését.
Az üzleti terv készítésének alapjaival nemcsak azért kell tisztában lenni, hogy magunk előtt lássuk a pénzügyi, személyi és dologi fejlesztési terveinket, hanem mert a vállalkozásfejlesztési pályázatok beadásánál is kötelező, így nélkülözhetetlen eszköz.
Az üzleti terv egyszerre szolgálja a vállalkozás múltját, jelenét és jövőjét: a múltban megfogalmazott tervek jelenbeli megvalósulását értékeli, miközben a jövőben bevonandó források – pályázati támogatások, befektetések – megszerzését segíti.
Teljes szerkezete tartalmazza a piacelemzést, azaz hogy a vállalkozásnak milyen gazdasági és demográfiai környezetben kell megállnia a helyét, s ami ugyanennyire fontos: milyen versenytársak veszik körbe. Ezt követi a lehető legpontosabb tevékenységleírás, majd az ezzel kapcsolatos üzleti célok – lehetőleg számszerűsített – megfogalmazása.
A szervezeti és működési terv a fentiekből következik: itt számításba kell venni, hogyan néz ki a cégszerkezet, hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző szervezeti egységek, milyen a különböző szintek (menedzsment és alkalmazotti szintek) szervezeti piramisa. A helyzet áttekintéséhez sokat segít egy szervezeti ábra (organogram) megalkotása. A személyzeti terv megadja, hogy hány fővel működik a cég, a tagjai milyen szerepeket, pozíciókat töltenek be, és ez a létszám, illetve struktúra a jövőben hová kíván fejlődni.
Ugyancsak az üzleti terv része a marketingterv, amely a szolgáltatás vagy a vállalkozás által gyártott termék piacra jutásának, piacbővítésének és elterjesztésének folyamatát, eszközeit, költségeit és időbeli ütemezését írja le a lehető legrészletesebben. A marketingterv a piac elemzésével kezdődik, majd megjelöli a cég célcsoportjait, a piaci rést, valamint az árképzés leírását. A reklámstratégiára, vagyis az értékesítés csatornáira is érdemes benne kitérni: offline csatornáktól (személyes értékesítés, reklámplakát, print hirdetések stb.) az online eszközökig (a cég saját honlapjától a közösségimédia-felületekig).
A kockázatelemzés az üzleti tervnek néha méltatlanul mellőzött, de rendkívül fontos eleme. Számításba veszi a legnagyobb eséllyel bekövetkező jogszabályi, gazdasági, társadalmi és technológiai kockázatokat. Jogszabályi kockázat lehet pl. a termékdíj bevezetése vagy más – a vállalkozás számára hátrányos – jogszabályváltozás, gazdasági természetű pl. a likviditási problémák fellépése, társadalmi pl. egy lokális vagy globális járványhelyzet kialakulása, technológiai pedig a beszállítók késlekedése. Mindezeket listázni kell, majd a bekövetkezésük valószínűsége szerint súlyozva kezelési javaslatokat kell hozzájuk rendelni.
A befektetők, hitelezők és értékelők legtöbbször az egész üzleti tervet 2-3 oldalban tömörítő vezetői összefoglaló átolvasásával alkotnak gyors képet a vállalkozásról. Ezt az üzleti terv elejére kell helyezni, kitérve benne a fentiek közül minden lényeges pontra.
Mindenekfelett azonban a legfontosabb: az üzleti terv nem az asztalfióknak készül: legalább évente át kell tekinteni, frissíteni, és a sikeres vállalkozás vezetése közben is nagy rugalmassággal kezelni, hogy a változó körülményekhez tudjunk alkalmazkodni – no meg, hogy egy fejlesztési pályázat beadásakor mindig legyen a vállalkozó kezében egy fontos, friss és flexibilis dokumentum, amelyre alapozhat.
