a családi kohézió erősítését elősegítő programok megvalósítására
A felhívás címe:
Védőháló a családokért
A felhívás kódszáma: EFOP-1.2.1-15
Magyarország Kormányának felhívása, alapítványok, egyesületek, nonprofit korlátolt felelősségű társaságok és nonprofit részvénytársaságok részére olyan programok megvalósítására, amelyek az általuk elérhető környezetben a családokat és a családok közösségeit erősítik.
A Kormány a Partnerségi Megállapodásban célul tűzte ki a család társadalmi szerepének megerősítését és a társadalmi összetartozás erősítését. A cél elérését a Kormány az alapítványok, egyesületek, nonprofit korlátolt felelősségű társaságok, nonprofit részvénytársaságok és egyházi jogi személyek együttműködésével tervezi megvalósítani, a jelen felhívásban foglalt feltételek mentén.
Az együttműködés keretében a Kormány vállalja, hogy:
– a benyújtott támogatási kérelmekről a jogszabály által meghatározott határidőn belül dönt.
– A felhívás feltételeinek megfelelő projekteket 20-40 millió Ft közötti vissza nem térítendő támogatásban részesíti a rendelkezésre álló forrás erejéig.
– Az előleggel kapcsolatos feltételeknek megfelelő támogatott projekteknek a támogatási összeg legfeljebb 25%-ának megfelelő előleget biztosít. Civil szervezet és egyházi jogi személy kedvezményezett esetén a támogatási összeg legfeljebb 50%-ának megfelelő előleget biztosít.
A támogatási kérelmet benyújtó szervezetek az együttműködés keretében vállalják, hogy:
– Projektjük megvalósításával hozzájárulnak a család társadalmi szerepének megerősítéséhez, a családi kohézió növeléséhez, a családok életvezetési kompetenciáinak fejlesztéséhez, elősegítve a fiatalok családi életre való felkészülését, a nők és férfiak társadalmi egyenlőségét, ösztönözve a generációkon átívelő együttműködést, valamint szolgáltatásokkal segítik a krízishelyzet megelőzését és támogatják a már krízishelyzetbe került családokat.
1. A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK HÁTTERE
1.1. A Felhívás indokoltsága és célja
A magyar lakosság száma 1981 óta gyorsuló ütemben csökken, ami mára már veszélyezteti a hosszú távú gazdasági stabilitást. Ezért elodázhatatlan, hogy mielőbb kezeljük azokat a problémákat, amelyek akadályozzák a gyermekvállalást, veszélyeztetik a családok stabilitását, és a családok krízishelyzetbe kerülése miatt további terheket rónak az állami költségvetésre és az ellátó rendszerekre. A hátrányos helyzet kialakulásának leghatékonyabb módja a megelőzés: a családnak, mint a társadalmi védőháló legelemibb alkotóelemének megerősítése.
Többéves, utánkövetéses kutatások eredményei azt mutatják, Magyarország népessége rossz fizikai és mentális állapotban van (Magyar Lelkiállapot 2013, SOTE Magatartástudományi Intézet tanulmánykötete, Hungarostudy vizsgálatok 2002, 2006, 2010), ami számos tényezőre vezethető vissza. Ezek között jelentős helyet foglalnak el a családi, párkapcsolati problémák köre, amelyek kihatnak a gyermekek és fiatalok mentális és fizikális állapotára. Az életkilátások romlása befolyásolja a munkaképességet, a foglalkoztathatóságot is. Ugyanakkor a statisztikák arra is rávilágítanak, hogy a házasságban, családban élés az életminőségre, az életkilátásokra pozitívabb hatással van, mint bármely más együttélési forma, és ezen túlmenően a gyermekvállalásra is pozitívan hat. Egyértelmű, hogy az egészségesebb és hosszabb ideig élő népesség, amelynél így egyúttal az aktív, produktív időszak is tovább tart, a társadalmi fenntarthatóság megteremtéséhez is kedvezőbben járul hozzá.
2010 óta a Kormány folyamatosan hozott és hoz olyan intézkedéseket, amelyek elősegítik a gyermeket vállaló családok anyagi helyzetének javulását, növelve ezáltal a gyermekvállalás biztonságát. Mindezek mellett szükséges a lelki-szellemi tényezőkkel, szociálpszichológiai folyamatokkal, kapcsolati kérdésekkel, konfliktushelyzetek megoldásával és hasonló, a materiális kérdéseken túlmutató problémák és helyzetek megoldásával is foglalkozni. Fontos kiemelni, hogy a prevenció hatékonyabb, hosszú távon eredményesebb és az eredmény kihatása szélesebb körű, mint a krízishelyzet oldása, a konkrét problémakezelés.
A családok egységének a védelme fontos és összetett feladat: a krízisbe került családok helyzetének kezelése, és a biztonságot jelentő állapot helyreállítása mellett a funkciójukat probléma nélkül ellátó családok védelme is elengedhetetlen. Az egységet alkotó családokban is adódik számos helyzet az életciklus során – a gyermeknevelésben, a felnövekvő fiatalok életében, a gyermekek felnövekedésével magukra maradó szülők kapcsolatában vagy az idősebb generáció elmagányosodásában – amelyek kihatással vannak a családtagok testi-lelki egészségére, ezáltal munkaképességére, foglalkoztatására és szociális helyzetére.
Az anyagi- vagy párkapcsolati krízishelyzetek, a válások, a munkahely elvesztése, a lakás elvesztése, szenvedélybetegségek kialakulása és ezek miatt a családok szétesése, mind olyan krízishelyzetek, amelyek megrengetik az egyén helyzetét, és gyakran vezetnek a társadalomban betöltött helyzetük romlásához, elszegényedéshez, munkanélküliséghez, hajléktalansághoz. Különösen súlyosan érintik ezek a krízisek a gyermekeket és a fiatalokat, akik kiszolgáltatott elszenvedői a körülöttük zajló válságoknak. A felbomló családok közel 60%-ában érintett egy vagy több gyermek. A krízis nyomán tanulási és magatartási zavarok, egészségromlás állhat elő, amelyek megoldása, kezelése jelentős terhet ró mind a családra, mind az állami intézményekre.
A kapcsolati erőszak terén végzett kutatások (a prevenciós programban a résztvevő fiatalok érintettségét és a témával kapcsolatos ismeretszintjét mérve) azt mutatják, hogy a fiatalok 34%-a átélte már, hogy a szülei hangosan veszekednek, fenyegetik egymást. Minden 10. fiatal számolt be arról, hogy látta már a szüleit verekedni. A program hatékonyságának vizsgálatakor a fiatalok 81%-ánál kimutathatóan pozitív hozadéka volt a prevenciós programoknak. A résztvevő diákok témával kapcsolatos ismeretei bővültek, illetve sikeres megküzdési stratégiákat is elsajátíthattak. A prevenciós program a kapcsolati erőszak jelensége mellett az emberkereskedelem és prostitúció témáit dolgozza fel. E terület esetében is jól láthatóak a rizikótényezők, melyeket a programban használt kérdőívek segítségével mérnek fel a szakemberek. A fiatalok 35%-át szólítják meg az interneten; bulizni hívják el őket, vagy munkát kínálnak nekik. A veszély azért is nagy, mert a „könnyű pénzkereseti” lehetőség vonzó lehet, hiszen a diákok beszámolnak arról is, hogy fontos számukra a plusz pénz, hogy kiadásaikat fedezni tudják. Ilyen esetben egy meggondolatlan döntés nagy veszélyeket rejt magában. A program tudatosítja a fiatalokban a veszélyeket magukban rejtő helyzeteket és szituációkat, így azok időben felismerhetővé válnak.
Tekintettel arra, hogy bármely társadalmi csoportban, rétegben előállhatnak krízishelyzetek, függetlenül a földrajzi elhelyezkedéstől, össztársadalmi jellegű problémáról beszélhetünk, amely megoldást igényel. Az egész társadalomra és magukra a családokra, ill. a közvetlen környezetükre háruló anyagi és nem anyagi jellegű kihatások kivédése érdekében szükség van komplex preventív programokra.
Mindezeket figyelembe véve határoztuk meg azokat a fejlesztési irányokat, amelyek részben a krízishelyzetek megelőzését szolgálják, részben pedig hozzájárulnak a válságok miatt hátrányos helyzetbe került személyek újbóli felzárkózásához.
A kialakított tevékenységek együttesen magukba foglalják a családi, szülői, életvezetési és egészségfejlesztési, valamint mentális egészséggel összefüggő támogató szolgáltatásokat, és a foglalkoztatást, elhelyezkedést segítő személyre szabott tréningeket. Családbarát jellegű kezdeményezések, programok szervezésével, támogató és tanácsadó szolgáltatások, valamint (formális és informális) képzések, csoportfoglalkozások útján erősítik a helyi közösségek tagjai közötti összefogást, a családok közötti szolidaritást, a harmonikus családi élet, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés fontosságának tudatosítását.
A programok eredményeképpen a társadalomban újra megerősödhet, általánossá válhat a családbarát értékrend. A célok közvetítésének, a programok megvalósításának fontos eleme önkormányzatok, civil- és egyházi szervezetek, iskolák, illetve felsőoktatási intézmények együttműködése, valamint az önkéntes munka. Ezért a támogatási kérelem benyújtása során előnyt élveznek a tevékenységüket más szervezetekkel együtt, egymás adottságait és a szinergiákat kihasználni tervező pályázók.
A felhívás általános célja a család társadalmi szerepének megerősítése, a családi kohézió növelése a krízishelyzetek kezelése, illetve kialakulásuk megelőzése, olyan komplex szolgáltatások nyújtásával, amelyek – a kötelező önkormányzati alapellátási feladatokat kiegészítik és – egyszerre több oldalról és egymás hatását erősítve kezelik a problémákat.
A projekt részcéljai:
1. A családalapítás előtt álló fiatalok és fiatal szülők felkészítése a családi életre, a konfliktuskezelési, életviteli, életvezetési, válságkezelési, kompetenciáik erősítésével.
2. A munka és a család összeegyeztethetőségével kapcsolatos ismeret és kompetencia-fejlesztés.
3. A gyermekneveléssel kapcsolatos korszerű ismeretekkel rendelkező szülők és leendő szülők számának növelése.
4. A nők és férfiak társadalmi egyenlőségének, harmonikus együttműködésének elősegítése.
5. A nemzedékek közti együttműködés erősítése, a családon belül a generációk közti együttműködés javításával, az idősebb generáció aktívabb bevonásának elősegítésével.
6. A kapcsolati erőszak áldozatává vagy elkövetőjévé válás megelőzése.
7. Sajátos- vagy nehéz élethelyzetben lévő családok támogatása, helyzetének javítása az önkormányzati családsegítő intézmények tevékenységét kiegészítő segítő szolgáltatásokkal.
8. A fenti célokkal összefüggő területeken már működő és bevált mintaprogramok szélesebb körben történő elterjesztése, a családok egymást segítő közösségeinek megerősítése, a családok jól-léte érdekében a helyi szintű összefogás ösztönzése.
A konstrukció az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (a továbbiakban: EFOP) Együttműködő társadalom 1. prioritási tengelyén belül, a 9. tematikus célkitűzéshez (A társadalmi együttműködés előmozdítása és a szegénység, valamint a hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem) kapcsolódik. A konstrukció az alábbi, EFOP-ban nevesített beruházási prioritáshoz kapcsolódó 1. B számú, „A család és ifjúság társadalmi részvételének növelése” tárgyú egyedi célkitűzéseket hivatott szolgálni.
1.2. A rendelkezésre álló forrás
A Felhívás meghirdetésekor a támogatásra rendelkezésre álló tervezett keretösszeg az EFOP 2015. évi Fejlesztési Keretében 6,2 milliárd Ft.
A támogatott támogatási kérelmek várható száma: 155 – 310 db.
Jelen kiírás forrását az Európai Szociális Alap és Magyarország költségvetése társfinanszírozásban biztosítja.
1.3. A támogatás háttere
Az EFOP 2015. évi fejlesztési keretének megállapításáról szóló 1210/2015. (IV. 10.) Korm. határozat jóváhagyta a Védőháló a családokért című felhívás meghirdetését.
Jelen felhívást az EFOP keretében az Emberi Erőforrások Minisztériuma (továbbiakban: Támogató) hirdeti meg.
2. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK ELÉRHETŐSÉGE
Ha további információkra van szüksége, forduljon bizalommal a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálathoz a 06 40-638-638 telefonszámon, ahol hétfőtől csütörtökig 8 órától 16 óráig, pénteken 8 órától 14 óráig fogadják hívását.
Kérjük, kövesse figyelemmel a Felhívással kapcsolatos közleményeket a http://www.szechenyi2020.hu oldalon, ahol a Széchenyi 2020 ügyfélszolgálat elektronikus elérhetőségeit is megtalálhatja.
3. A PROJEKTEKKEL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK
Kérjük, a támogatási kérelem összeállítása során vegye figyelembe, hogy a projekteknek meg kell felelniük különösen a következőknek:
3.1. Támogatható tevékenységek bemutatása
A Felhívás keretében az alábbi tevékenységek támogathatók:
I. PROJEKT ELŐKÉSZÍTÉS
A projekt előkészítés során az 1. és 2. tevékenység megvalósítása kötelező.
1. Helyzetértékelés, amely tartalmazza minimum célcsoport elemzést, helyzetfelmérést, melyben be kell mutatni legalább
– a program által megszólítani kívánt célcsoporto(ka)t és az elérés módját,
– a támogatást igénylő által korábban megvalósított, a felhívás céljaihoz illeszkedő programok tapasztalatait,
– támogatást igénylő által megvalósítás alatt álló folyamatban levő projekteket, fejlesztéseket.
2. Szakmai terv elkészítése, melynek keretében be kell mutatni
– a tervezett fejlesztés céljait célcsoportonként,
– a program megvalósítójának helyi beágyazottságát,
– a célok eléréséhez hozzájáruló tevékenységeket és azok ütemezését, valamint a megvalósításukhoz szükséges tárgyi és személyi feltételek rendelkezésre állását,
– az elérni tervezett célok számszerűsíthető eredményeit,
– a megvalósítás kockázatait és azok kezelésének módját,
– a tervezett (több területet, korosztályt lefedő) tevékenységek, szolgáltatások egymásra épülését, egymást erősítő hatásait,
– amennyiben a projekt konzorciumi formában kerül megvalósításra, úgy a projekt keretében tervezett tevékenységek konzorciumi partnerek szerinti megosztását.
3. Közbeszerzések előkészítése, lebonyolítása
II. PROJEKT MENEDZSMENT (kötelező tevékenység)
Részletesen lásd a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben.
III. PROJEKT SZAKMAI MEGVALÓSÍTÁSA
Az 1-7. tevékenységek közül legalább 2 tevékenység megvalósítása kötelező. Támogatást igénylőnek minden választott tevékenység kapcsán – a megvalósítás elősegítése érdekében -, minimum 1-1 db együttműködési megállapodást (3. számú melléklet) kell kötnie, helyben működő és az adott tevékenységhez kapcsolódó szervezetettel.
1) A fiatalok családi életre való felkészítése, krízishelyzetbe kerülésük esélyét csökkentő tanácsadás, csoportfoglalkozások, workshopok, tréningek lebonyolítása (pl: önismereti, problémamegoldási, konfliktuskezelési, családtervezési, kommunikáció, kapcsolati kultúra, mediáció, életciklusokhoz kötődő válságok kezelése, életvezetési és háztartásvezetési kompetenciák fejlesztése, életmódbeli és életviteli tanácsadás témákban);
2) Gyermekneveléssel, gondozással kapcsolatos tanácsadás, képzések, csoportfoglalkozások lebonyolítása (pl.: szülői feladatok, életkori sajátosságoknak megfelelő nevelési módszerek, tanácsadás, szülőakadémia, fiatalok szülőkkel, ill. kortársakkal való kommunikációját segítő foglalkozások, egészséges és tudatos életmódra nevelés, életvezetési, életmódbeli és életviteli kompetenciák fejlesztése);
3) Nők és fiatal lányok helyzetének, társadalmi egyenlőségének javítását, valamint a nők és férfiak közti harmonikus együttműködés előmozdítását szolgáló támogató programok kidolgozása és végrehajtása;
4) Kapcsolati erőszak áldozatává és elkövetőjévé válás megelőzését szolgáló programok, egyéni és/vagy csoportos foglalkozások, tanácsadás;
5) Család és munka összeegyeztetését segítő tanácsadás, képzések és programok lebonyolítása (pl: kompetenciafejlesztés, tájékoztató alkalmak munkáltatók részére családbarát megoldásokról, helyi szövetségek létrehozása munkáltatók, civilek, önkormányzatok, családok között, kismamák számára a munkába való visszatérés segítése);
6) Családi közösségépítő programok szervezése. (pl: generációk közötti együttműködés, az idősebb generáció közösséget erősítő aktivizálása és integrálása a helyi közösségbe. A generációk közötti szakadékok csökkentése és a családokat összefogó közösségek és külső – nevelési, kulturális, testi és lelki egészséggel foglalkozó szervezetekkel, intézményekkel való kapcsolatokat erősítő találkozók, rendezvények, gyermekfelügyeletet nyújtó, önkéntes alapon szerveződő megoldások megvalósítása, szívességcsere megszervezése);
7) Sajátos vagy nehéz helyzetben lévő családokat segítő programok, tanácsadás, csoportfoglalkozások, tréningek lebonyolítása (kiemelt célcsoportok: gyermeküket egyedül nevelő szülök; többgyermekes családok; mozaik családok; krónikusan beteg, fogyatékossággal élő, egyéb sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családok; fogyatékos emberek mint szülők; örökbefogadó és nevelőszülők, idős családtagot gondozó családok; krízishelyzetben lévő várandósok; egyéb szempontból hátrányos helyzetű családok).
A fenti témakörökhöz kapcsolódó helyi szintű közösségi programok, tájékoztatók, információs események szervezése, valamint a szolgáltatások igénybevételét segítő kiegészítő szolgáltatások (pl. gyermekfelügyelet a foglalkozások ideje alatt) biztosítása.
A projekt keretében a képzésekre vonatkozóan a Felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvényben foglaltakat kell betartani.
A programokat a területi korlátozás figyelembe vételével (lásd. 3.4.1) több helyszínen is meg lehet valósítani.
IV. HORIZONTÁLIS KÖVETELMÉNYEK (kötelező tevékenység)
Részletesen lásd a 3.2. A projekt műszaki-szakmai tartalmával és a megvalósítással kapcsolatos elvárások című részben.
V. TÁJÉKOZTATÁS, NYILVÁNOSSÁG (kötelező tevékenység)
A tájékoztatásra és nyilvánosságra vonatkozó kötelezettségeket az ÁÚF 10. fejezete tartalmazza.
3.1.1 A támogatható tevékenységek állami támogatási szempontú besorolása
A felhívás keretében nyújtott támogatás nem minősül uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásnak.
4. A TÁMOGATÁSI KÉRELMEK BENYÚJTÁSÁNAK FELTÉTELEI
Amennyiben jelentkezni kíván a Felhívásra, kérjük a következő információkat vegye figyelembe.
4.1 Támogatást igénylők köre
Jelen felhívásra támogatási kérelmet kizárólag azok a szervezetek nyújthatnak be, amelyek megfelelnek az alábbi feltételeknek:
a. a szervezet főtevékenysége vagy további tevékenységei között szerepel a TEÁOR nómenklatúra3 szerinti TEÁOR 8560 vagy TEÁOR 8790 vagy TEÁOR 8891 vagy TEÁOR 8899 vagy TEÁOR 9499 tevékenység, amelyet az állami adóhatóság a Felhívás megjelenésének napját megelőzően nyilvántartásba vett és
b. a gazdasági szervezetek gazdálkodási forma szerinti osztályozásával, a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 21/2012. (IV. 16.) KIM rendelet szerint az alábbi besorolások valamelyikébe tartoznak:
– Egyéb alapítvány (GFO 569)
– Egyéb egyesület, (GFO 529)
– Egyéb szövetség (GFO 517)
– Nonprofit korlátolt felelősségű társaság (GFO 572)
– Nonprofit részvénytársaság (GFO 573)
A fent felsorolt szervezeteken kívül konzorciumi partnerek az alábbiak lehetnek:
– Egyházi jogi személyek (GFO 55)
c. A támogatást igénylőnek, a Felhívás 3.1.I.1. pontjában meghatározott, a felhívás támogatható tevékenységei között meghatározott és részcéljai által elérni kívánt korábbi tevékenységét, kötelezően csatolandó Helyzetértékelés dokumentum részeként, megfelelő alátámasztottsággal bemutatatta.
A szervezeteknek a fenti kritériumok mindegyikének meg kell felelni:
Jelen felhívás keretében a támogatási kérelem benyújtására konzorciumi formában is van lehetőség, a konzorciumi tagok száma a konzorcium vezetővel együtt maximálisan 3 lehet.
4.3 A támogatási kérelem benyújtásának határideje és módja
Jelen felhívás keretében 2016. év 03. hó 10. naptól 2018 év 03. hó 10. napig van lehetőség a támogatási kérelem benyújtására.
Ezen időszak alatt az alábbi értékelési határnapokig benyújtásra került projektek kerülnek együttesen elbírálásra:
2016. év 04. hó 15. nap
2017. év 04. hó 14. nap
2018. év 03. hó 10. nap
A támogatási kérelem benyújtásának módja: Online benyújtás elektronikus kitöltőprogramon keresztül.
Felhívjuk a figyelmet, hogy a kitöltő programban véglegesített támogatási kérelemhez a Felhívás 6. pontjában leírt módon kell csatolni a kérelem elektronikus benyújtását hitelesítő, cégszerűen aláírt nyilatkozatot is. A nyilatkozat papír alapú példányát – ha azt nem minősített elektronikus aláírással4 látták el – postai úton is be kell nyújtani az elektronikus benyújtást követően minél hamarabb, de legkésőbb az elektronikus benyújtást követő 3 napon belül zárt csomagolásban, postai ajánlott küldeményként vagy expressz postai szolgáltatás5/futárposta-szolgáltatás6 (garantált kézbesítési idejű belföldi postai szolgáltatás) igénybevételével a következő címre:
Emberi Erőforrások Minisztériuma
EU Fejlesztések Végrehajtásáért Felelős Helyettes Államtitkárság
1374 Budapest, Pf. 613.
Kérjük, hogy a küldeményen jól láthatóan tüntesse fel a Felhívás kódszámát, a támogatást igénylő nevét és címét.
5. A FINANSZÍROZÁSSAL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK
Kérjük a projekt előkészítése során vegye figyelembe, hogy a támogatást a projekt megvalósítása során csak akkor tudja majd igénybe venni, ha megfelel a következő szabályoknak.
5.1 A támogatás formája
Jelen Felhívás keretében nyújtott támogatás vissza nem térítendő támogatásnak minősül.
5.2 A projekt javaslat maximális elszámolható összköltsége
Jelen Felhívásban nem releváns.
5.3 A támogatás mértéke, összege
a) Az igényelhető vissza nem térítendő támogatás összege: minimum 20 millió Ft, maximum 40 millió Ft.
b) A támogatás maximális mértéke az összes elszámolható költség 100%-a.
5.4 Előleg igénylése
Jelen felhívás keretében támogatott projektek esetében az utófinanszírozású tevékenységekre igénybe vehető maximális előleg mértéke a megítélt támogatás 25%-a, civilszervezet és egyházi jogi személy kedvezményezett esetén a megítélt támogatás 50%-a. Az előleg igénylésének feltételei:
– a kedvezményezett rendelkezik hatályos támogatási szerződéssel,
– ha a kedvezményezett biztosítékadásra kötelezett, a kedvezményezett legkésőbb az előlegigénylési kérelem benyújtásakor igazolja az előleggel megegyező összegű biztosíték(ok) rendelkezésre állását,
– az előlegigénylési dokumentáció tartalmi és formai szempontból megfelelő,
– a kedvezményezett még nem nyújtott be záró kifizetési igénylést.
Az előleget igényelni a záró kifizetési igénylés benyújtásáig bármikor lehet. Támogatási előleg kizárólag utófinanszírozású tevékenység vonatkozásában igényelhető.
A támogatási előleggel legkésőbb a záró kifizetési igénylésben el kell számolni.
A Kbt. hatálya alá tartozó beszerzésnél, szállítói finanszírozás alkalmazása esetén a támogatást igénylő a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződésben köteles biztosítani a szállító részére a szerződés – tartalékkeret és általános forgalmi adó nélkül számított – elszámolható összege 30%-ának megfelelő mértékű szállítói előleg igénylésének lehetőségét.
https://www.palyazat.gov.hu/node/57605
A fenti kiírást terjedelmi okokból rövidítettük, az eredeti a szövegben található webcímen elérhető. (A Szerk.)
A pályázattal kapcsolatos dokumentumok:
pályázati csomag