« Vissza a hírekhez

Mi is üzentünk Brüsszelnek

A Napitender.hu Belgiumban járt

Egyre közelebb vagyunk a következő uniós pályázati ciklushoz, így kulcskérdés, hogy Magyarországnak, a magyar kisvállalkozásoknak mennyi uniós támogatás érhető el majd a következő években. Ennek próbáltunk utána járni belgiumi látogatásunk alkalmával.

Cégünk elkötelezett annak tekintetében, hogy a magyar kis- és középvállalkozások minél több vissza nem térítendő támogatáshoz jussanak a következő években (referenciák). 

A fentiek érdekében a Napitender.hu folyamatosan törekszik nemzetközi kapcsolatainak további szélesítésére. A már meglévő francia, holland kapcsolataink kiépítése után legutóbb Belgiumban jártunk a várható uniós folyamatokat (közeljövőbeli pályázatok, támogatási források eloszlása) után kutatva. A szakmai találkozóra Európa egyik legszebb történelmi városában, Brugesben került sor.

Bruges egy csodaszép, a középkori művészeti stílusokat a mai napig őrző város, mely nem sérült a 20. század viszontagságos időszakai alatt sem. Belga vendéglátóinknak nagyon hálásak vagyunk ezért a pár napos kalandért, amit ebben a gyönyörű városban élhettünk át.

Cserjési András, a Napitender.hu munkatársa

A szakmai találkozó levonható konzekvenciái:

A kohéziós politika az EU fő beruházási politikája, egyben szolidaritásának egyik legkonkrétabb szimbóluma. Természetesen további komoly beruházási projektekre van szükség az uniós tagállamok közötti és a tagállamokon belüli szakadékok áthidalása érdekében. 373 milliárd eurós költségvetési keretének köszönhetően a 2021–2027-es időszakra szóló kohéziós politika rendelkezik az ezt elősegítő beruházási forrásokkal. A támogatásokat továbbra is azokba a régiókba irányítja, ahol szükség van az Unió többi részéhez való felzárkózásra. Emellett erős és közvetlen kapcsolatot tart fenn az EU és az európai régiók és városok között.

  • az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a Kohéziós Alap által támogatott beruházások nagy része azokra a szakpolitikai célkitűzésekre fog összpontosítani, amelyek megvalósításához az EU kezében lehet a legtöbb eszköz. Ezek a területek a következők: innováció, a kisvállalkozások támogatása, a digitális technológiák fejlesztése és az ipari modernizáció, valamint az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, körforgásos gazdaság felé történő elmozdulás és az éghajlatváltozás elleni küzdelem.
  • A kohéziós politika valamennyi régió fejlesztésébe forrásokat ruház be és szofisztikáltabb megközelítést biztosít a regionális fejlesztéshez. A növekedés vagy a jövedelem terén továbbra is lemaradásban lévő – főként dél- és kelet-európai – régiók a jövőben is számottevő uniós támogatásban részesülnek. Az egy főre jutó GDP továbbra is a források elosztásának elsődleges kritériuma marad, emellett azonban új kritériumok is bevezetésre kerülnek, melyek célja, hogy jobban támogassák a fejlődést a következő területek tekintetében: munkanélküliség és ifjúsági munkanélküliség, alacsonyabb képzettségi szint, éghajlatváltozás, valamint a migránsok befogadása és integrációja. A helyi, városi és területi hatóságok aktívabban vesznek majd részt az uniós források felhasználásában.
  • Rugalmasabbak és érthetőbbek, rövidebbek átláthatóbbak lesznek a szabályok, hogy egyszerűbb lehessen a támogatásokkal kapcsolatos feltételeket megismerni. A Bizottság 7 uniós alap vonatkozásában egységes szabálykönyvet javasol. Az új keret a hosszú távú beruházási tervezéshez szükséges stabilitást ötvözi az előre nem látható szükségletekhez való rugalmas alkalmazkodás képességével.

A Bizottság a kohéziós politika költségvetéséből az egyes tagállamok számára előirányzott összegeket is nyilvánosságra hozta. A Magyarország számára előirányzott összeg folyó árakon 20,25 milliárd eurót, míg 2018-as árakon 17,93 milliárd eurót (kb. 5700 milliárd Ft) tesz ki, ami nem kevés keretösszeg. A közelgő költségvetési tárgyalások alkalmával azonban ez az összeg is emelkedhet még. A pontos összegek jóváhagyására ugyanis 2020 őszéig mindenképpen sor kerül.

Napitender.hu

Bruges (Belgium), 2020.01.02.