Szakértőnk írása az EKR (elektronikus közbeszerzési rendszer) bevezetésének hirtelen felgyorsult folyamatainak hátteréről és a várható problémákról az elektronikus közbeszerzésben – ajánlott cikk mind ajánlatkérőknek, mind ajánlattevőknek
1. A felgyorsult folyamat /EKR-bevezetés/ háttere
A közbeszerzésben egy 13 éves lemaradást kíván a Magyarország román mintára egy csapásra helyretenni. Az Európai Unió az elektronikus közbeszerzési irányelvében (kötelező jogszabály) megvalósításáért 2004 óta csak lassú és kevéssé hatékony lépések történtek. A 2014/24. számú EK irányelv pedig a közbeszerzési eljárás során használt kommunikáció teljes elektronikussá tételét írta elő. A megelőző időszakban létrejött egy központosított közbeszerzési modell, – a 168/2004 kormányrendelet alapján megvalósuló (például a KEF,)- beszerzésekre vonatkozó szabályozás és az azt kiszolgáló infrastruktúra, valamint a 257/ 2007 kormányrendelet alapján az elektronikus aukciók kiszolgálására szolgáló platformok. Ezen túlmenően azonban – valljuk be – a komoly előrelépést indukáló intézkedések elmaradtak. Az értekezésemben először egy majdnem egy évtizede az Európai Unió által megfogalmazott ajánlásra szeretnék hivatkozni , amely a kis és közép vállalkozások helyzetbe hozásával kapcsolatban határoz meg feltételeket a közbeszerzések területén.
2. Az uniós ajánlások és az elektronikus közbeszerzés kkv-központú megközelítése
A Code of Best Practice[1] dokumentum ,- ajánlás, nem kötelező érvényű szabályozás ,- a kis és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítésére az alábbi megoldásokat ajánlja:
- lehetőség a nyerésre és a szerződéskötésre függetlenül a projekt nagyságától
- releváns információhoz való jutás biztosítása
- növelni a közérthetőségét és az elérhetőségét az információknak
- arányos alkalmassági feltételek meghatározása
- adminisztráció csökkentése
- az értéket a pénzért elv előtérbe helyezését az ár helyett
- elegendő idő rendelkezésre bocsátása az ajánlattétel érdekében
- időben történő fizetés
A 2008-ban megjelent ajánlásban megfogalmazottak számos jelentős fejlődést, előrelépést okozott a hazai szabályozásban is, de ezek egyike sem vonatkozott az elektronikus közbeszerzés bevezetésére
[1] A Code of Best Practice[1] a kis és középvállalkozások közbeszerzésekben való részvételének elősegítésére.
Az elektronikus közbeszerzés első kísérletére 2010 január 01-én került sor , de ekkor az áttérés még túl nagy ugrásnak látszott, és a közbeszerzési felhívások megjelenésének teljes,- három hónapig tartó,- leállását eredményezett.
Később a közbeszerzési törvény folyamatos módosításaiban lehetett tetten érni a fentebb idézett ajánlás célkitűzéseit, mint például a formai alapon történő eredménytelenné nyilvánítás erodálását, majd a másolati példányok számának csökkentésével, és a dokumentációhoz való ingyenes hozzáférés lehetőségével csökkentek az ajánlattevők, így a kis és középvállalkozások adminisztrációs terhei is. Több módosított törvényi rendelkezés is próbálta a segíteni a lánctartozások számának csökkentését, így például a kifizetések sorrendjének,- először az alvállalkozók kifizetésére kerüljön sor,- cseréje is ezt segítette volna. A joggyakorlat is a közérthetőség és az információk széleskörű elérhetőségét segítette azzal, hogy számos felületesen megfogalmazott hiánypótlásról mondta ki a Döntő Bizottság az ajánlatkérő jogsértésének elkövetését. A 2017 január 01-én hatályba lépett közbeszerzési törvény több olyan pontot is tartalmaz, amely az ajánlásban megfogalmazottak adaptálást jelenti. Ilyenek például az arányos alkalmassági feltételek meghatározása, az ajánlattételi határidők ésszerű meghatározása (törvényi minimumok), valamint az a rendelkezés , hogy a pusztán az árat figyelembe vevő értékelési szempontot csak kivételes esetben lehet alkalmazni. Visszalépést jelent viszont a törvény a betekintési jog Kbt. 45.§ szerinti korlátozása, amely véleményünk szerint nem szolgálja sem a transzparencia elvét, sem a visszaélés szerű joggyakorlás visszaszorítását.
Amint azt fentebb említettem az elektronikus közbeszerzés területén a 257/2007 (X.4.) kormányrendelet az elektronikus eljárási cselekmények, és az elektronikus aukció lefolytatásáról szóló jogszabály hatályba lépése óta érdemi előrelépés azóta nem történt. Európai Bizottság azonban lépett és 2018 április 18.-ban (végső határidő 2018. október 18.) határozta meg az erre vonatkozó irányelv adaptálását minden tagállam részére.
3. A 2018-as bevezetés céljai az alábbi felsorolásban határozhatók meg:
- Átláthatóság
- KKV-k támogatása
- Adminisztráció csökkentése
- Hatékonyság növelése
- Teljesítések ellenőrzése
- Jobb előkészítettség
- Nagyobb verseny
- Határon átnyúló ajánlattétel lehetősége
- Zöldebb közbeszerzés
- Egységes elektronikus adatbázisok, nyilvántartások
- Gyorsabb statisztikák
- Támogató szolgáltatások kialakítása (beleértve a központi beszerző szervezeteket), meglévőek integrálása, illetve kiváltása.
4. Bizonytalanságok és lehetséges problémák az EKR-bevezetés kapcsán
- A rendszert egy új teljesen állami tulajdonban álló üzemeltető fogja működtetni, amely cégről, annak operatív működéséről azonban egyelőre meglehetősen keveset tudunk.
- A rendszer szolgáltatásai jelen állás szerint nem lennének ingyenesek (mint például Portugáliában), így újabb költség rakódhat az amúgy sem olcsó közbeszerzési eljárás folyamatára.
- A rendszer, néhány eddig is naponta használt rendszert magába építi, mint például az EHR,EMIR(SSO), de a folyamatba épített elellenőrzés továbbra is megmarad, és megmarad a KBA kötelező használata is. Kevésbé felkészült ajánlattevők részéről a rendszerek közötti eligazodás mindenképpen probléma lehet.
- A rendszerbe állítást minimális Kbt. módosítással kívánják megvalósítani, és alacsonyabb rendű kormányrendeleti szabályozással kívánják az eljárási rendet szabályozni. Ez már az indulás előtt is aggályos, hisz olyan jogintézmények mint például az ajánlattételi határidő és a bontás megkezdés ideje szétválnak, de a Kbt.45 §-ban meghatározott betekintés megvalósítása is többletjogosítványokat adna az Ajánlatkérők számára.
- Szintén aggályosnak tűnik a Kbt. 71 § (11) bekezdése alapján eljáró ajánlatkérő magatartása is a számítási hiba kijavítása kapcsán.
- A Kbt.-ben meghatározott faxon való tájékoztatási kötelezettség értelmetlenné válik, és ezzel együtt a határidő számításoknak is módosulniuk kell,
Az már most látszik, hogy a változások (éppen a bevezetés felgyorsított sebessége miatt) komoly hatással fognak bírni a közbeszerzések szereplőire, mind az ajánlatkérőkre, mind az ajánlattevőkre sok esetben eljárási/lebonyolítói és ajánlattételi bizonytalanságot okozva, mely eseményekre már most érdemes proaktívan készülni. Felértékelődhet a külső szakértők szerepe, érdemes tanácsadókhoz fordulni, hiszen a felkészítő kurzusok, konferenciák ugyan elkezdődtek a témában, azonban sok esetben kevés érdemi információt szolgáltatnak a kurzus résztvevőinek illetve sok a bizonytalanság az eljárások elektronikus lebonyolítása tekintetében.
Következő cikkünkben az elektronikus közbeszerzés legizgalmasabb kérdéséről, magáról az eljárások elektronikus lebonyolításáról és a rendszer valószínűsíthető szolgáltatójáról ( egy újabb teljesen állami tulajdonú szolgáltató) fogunk értekezni.
A szerző jogász, felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadó
